75 éve halt meg Marie Curie-Sklodowska

Hetvenöt éve, 1934. július 4-én halt meg Marie Curie-Sklodowska francia-lengyel vegyész és fizikusnő, az egyetlen tudós, aki két különböző tudományágban is elnyerte a Nobel-díjat.

1867. november 7-én született Varsóban. Az orosz elnyomás alatt hazájában nem tanulhatott, a középiskola után nevelőnőként összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba. Nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett matematika, majd fizikatanári oklevelet a Sorbonne egyetemen. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, az antiklerikáris meggyőződésű pár mellőzte az egyházi szertartást, az esküvői ruhát és a gyűrűket - ezek árából inkább biciklit vettek és ezzel mentek nászútra.
Az immár Madame Curie férje laboratóriumában a Röntgen által felfedezett sugarakat és a Becquerel által felfedezett uránsugárzást tanulmányozta, utóbbit ő nevezte el radioaktivitásnak. Módszert dolgozott ki a radioaktivitás mérésére, s felfedezte, hogy a tórium is sugároz. Eközben jött rá arra, hogy az uránszurokérc erősebben sugároz, mint azt urántartalma indokolná, s ebből levonta a következtetést, hogy abban olyan anyag található, amelynek radioaktivitása az uránnál is nagyobb.
Férje ekkor félre tette saját kristályfizikai munkáját és bekapcsolódott a kutatásba, amelyhez utolsó megtakarításaikat is felhasználták. 1898-ban jelentették be a Marie hazájáról polóniumnak elnevezett új radioaktív elem felfedezését, s még abban az évben megtalálták a rádiumot is. Egy fűtetlen fakalyibában négy hosszú év alatt 8 tonna bányameddőből 0,1 g rádiumkloridot állítottak elő, ebből kénsavval vonták ki a fémet, amely olyan erősen sugárzott, hogy a sötétben látni lehetett. Eljárásukat szabadalom nélkül közkinccsé tették, holott abból fényesen meggazdagodhattak volna. A radioaktivitás felfedezéséért 1903-ban Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat kaptak, de a díjkiosztón nem voltak ott, Pierre Curie 1905-ben tartotta meg felesége nevében előadását.
Ezután feladhatták a tanárkodást, Curie a Sorbonne-on kapott katedrát. Amikor 1906-ban halálra gázolta egy lovas kocsi, a tanszék vezetését özvegye vette át. 1911-ben a Francia Akadémia tagjának jelölték, de minden idők egyik legnagyobb tudósa férfi vetélytársával szemben egy szavazattal alulmaradt. Néhány hónappal később viszont - máig egyedülálló módon - a kémiai Nobel-díjat is neki ítélték két új elem, a rádium és polónium felfedezéséért, fémállapotú előállításáért és vizsgálatáért. (1935-ben lánya és veje, Irene Joliot-Curie és Frédéric Joliot is megkapta a kémiai Nobel-díjat új radioaktív elemek előállításáért.)
Mme Curie az első világháborúban megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, s maga is röntgenkocsival járta a hadi kórházakat. A radioaktivitás gyógyászati alkalmazásainak kidolgozására Párizsban megalapította a Rádium Intézetet. Marie Curie az általa felfedezett sugárzások áldozata lett, fehérvérűségben halt meg 1934. július 4-én, hamvait a párizsi Pantheonban helyezték el. Laboratóriumi jegyzőkönyvei ma is oly erősen sugároznak, hogy egykori gazdájuk ujjlenyomatát filmre át lehet vinni róluk.