380 éve született Christiaan Huygens

Tudta-e | 2009. április 14.

380 éve, 1629. április 14-én született Christiaan Huygens holland fizikus, csillagász, matematikus, az ingaóra feltalálója, a mechanika alapjainak megalkotója, a differenciál- és integrálszámítás előfutára.

Gazdag polgári családból származott, apja politikus, nyelvész, zenész, matematikus, az orániai herceg titkos tanácsosa volt. Első matematikai eredményét 17 éves korában érte el, s alig 25 évesen megadta a "pi" addig ismert legjobb közelítését. A testvérével együtt épített távcsővel asztronómiai vizsgálatokat végzett, felfedezte, hogy a Szaturnusz gyűrűi különböző méretű sziklákból állnak, megfigyelte az óriásbolygó legnagyobb holdját, a Titánt és az Orion ködfoltot. Sikerült megkülönböztetnie a felhőn belül a csillagokat, az Orion-köd belső részei ma az ő nevét viselik.
Mivel vizsgálatai során szükségessé vált az idő pontos mérése, 1657-ben ingaórát alkotott, de eredményeit csak jelentős késéssel publikálta. Összefoglalta a görbék matematikai elméletét, a matematikai inga lengésidejét, leírta a centrifugális erőt és kimondta, hogy az egyenletes körmozgás fenntartásához állandó erő kell. Itt fogalmazta meg az inercia-elvet, mely szerint a magára hagyott test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Megfogalmazta továbbá az állandó sebességgel mozgó koordinátarendszerek ekvivalenciájának és a mozgások szuperpozíciójának elvét is.
Legismertebb munkája a Traité de la lumiere is csak 1690-ben látott napvilágot, saját indoklása szerint azért, mert remélte lesz ideje a tudomány nyelvére, a latinra lefordítani. Konstruált zsebórát és egy saját maga által alkotott zenei skála alpján működő hangszert is.
1663-ban lett a Royal Society tagja, majd 1665-ben XIV. Lajos francia király meghívta a Francia Tudományos Akadémia alapító tagjai közé. 1681-ben elhagyta Franciaországot, valószínűleg egészségi állapota miatt, de lehet hogy protestáns lévén a nantes-i ediktum visszavonása késztette a hazatérésre. 1695. július 8-án halt meg szülővárosában.
Huygens korában a legtekintélyesebb fizikusok közé számított, kortársai emberként is nagyra tartották. Szigorú kritikus hírében állt, de nem késlekedett mások teljesítményét elismerni. Leginkább a tudománynak élt, de nem remeteként, a világtól elzárkózva: fennmaradtak szépasszonyokhoz írt szerelmes versei, valamint egy "sci-fi" műve is, amelyben a földönkívüli élet lehetőségéről elmélkedett.
Huygens nevét viseli az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája, amely elsőként szállt le a Szaturnusz Titán holdjának felszínére 2004-ben, róla nevezték el a Hold egyik hegyét és a Mars egyik kráterét, mert ő volt az első, aki rajzot készített a Marsról.
 

 


MediaCity MediaCity MediaCity Magyarország Kft,

CHIP Online / Figyelő / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / Motorrevü / IPM